ROMÂNIA - Történelem

ROMÂNIA

Területét és népességét tekintve Románia a Balkáni térség legfontosabb állama. Területe 238 391 km2 , és Kelet-Európában, Moldova, Ukrajna, Magyarország, Bulgária és Szerbia között helyezkedik el. Keleten a Fekete-tenger határolja, fő domborzati formái pedig hegyek (a terület 31%-a), dombok, fennsíkok (a terület 33%-a) és síkságok (a terület 36%-a).

Románia területe 9 földrajzi területre oszlik: Erdély, Bánság, Körösvidék, Máramaros, Bukovina, Moldova, Dobrudzsa, Munténia és Olténia, amelyek viszont 41 megyére oszlanak, a fővárosa Bukarest.

Romániának mintegy 21,7 millió lakosa van, akik különböző etnikai csoportokhoz tartoznak: románok 90,2%, magyarok 6,6%, romák 2,4%, ukránok 0,3%, németek 0,28%.

Gazdasági szempontból országunk nagy mezőgazdasági és idegenforgalmi potenciállal, valamint fegyelmezett, vendégszerető és rendkívül toleráns lakossággal rendelkezik.

Románia földrajzi elhelyezkedése mérsékelt kontinentális éghajlatot eredményez. Az éves átlaghőmérséklet a földrajzi szélesség szerint jelentéktelenül különbözik (3°C különbség az ország déli és északi részei között), de a tengerszint feletti magasság okozta különbségek sokkal jelentősebbek (5-10°C különbség a hegyvidéki és az alföldi átlaghőmérséklet között).

A román nép a Kr. u. 1. évezred elején alakult ki egy hatalmas területen, Görögországtól Lengyelországig, Svájctól a mai Ukrajnáig. Itt a trákok, egy nyelvileg (vulgáris latinul beszélő) és kulturálisan is meglepően egységes népesség romanizálásának eredménye volt.

Ma a románok a római világ egyedüli leszármazottai Közép- és Kelet-Európában, nyelvük pedig a francia, az olasz és a kasztíliai mellett a latin eredetű nyelvek közé tartozik.

A román nép (román a latin romanus szóból ered) a románság szigete a szláv és finnugor népek tengerében, egy olyan területen, amelyet több mint egy évezreden át az Európában ismert összes vándorlási hullám érintett.

A keresztény-ortodox (bizánci) vallásúaka Kr. u. 4. század óta, a mai románok (más néven dákorománok) a középkortól kezdve egészen a modern időkig három szomszédos, önálló fejedelemségben éltek: Waláchiában, Moldvában és Erdélyben.

1859 után a románok részben megvalósították a nemzeti egységet.

A modern román állam lényegében a Hohenzolern család Sigmaringen (Baden-Württemberg) ágából származó I. Károly király és utódja, (Nagy) Ferdinánd megvalósítása.

Az első világháborút követő két évtizedes biztos gazdasági fejlődés és valódi politikai és kulturális megerősödés 1940-ben hirtelen megszakadt, amikor a moszkvai, majd a bécsi diktátummal kezdődően az ország területének és lakosságának egyharmada elveszett.

1945-ben, négy év háború és 700 000 emberélet után Románia részben talpra áll a bécsi diktatúra hatásainak visszafordításával. A demokratikus hagyományokat, amelyek egy évszázadon keresztül fennmaradtak (minden tökéletlenségükkel együtt), legyőzik a megszálló szovjet csapatok és a kommunista uralom erőszakos bevezetése.

Az 1960-as és 1968-as években a szovjet modelltől való eltávolodással kapcsolatos reményeket (1968-ban Románia volt az egyetlen ország, amely ellenezte a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország és Magyarország Csehszlovákia elleni támadását) gyorsan szertefoszlatta Nicolae Ceausescu rendszerének a legelnyomóbb és legabszurdabb totalitárius rendszerré való átalakulása. Az 1989. decemberi forradalom vetett véget ennek a rendszernek.


KÉPZÉSI KINÁLAT   ›

Felvételi 2024  »

 

A marosvásárhelyi „Dimitrie Cantemir” Egyetemet a román parlament intézményi szinten akkreditálta, és a felsőoktatás minőségének német értékelője, az AHPGS rendszeresen értékeli.

Ha orvosi, jogi, közgazdasági, pszichológiai vagy turisztikai földrajz  diplomát szeretnél szerezni , várunk!