Románia

Románia a legfontosabb állam a balkáni zónából terület és népesség szempontjából. Teljes területe 238.391 km2, Kelet-Európában található, határai Moldova, Ukrajna, Magyarország, Bulgária és Szerbia. Keleten a Fekete Tengerrel határos. Legfőbb terepfelszínei: hegyek (az összterület 31%-a), dombok és fennsíkok (az összterület 33%-a) és síkság (az összterület 36%-a).

Románia területe 9 földrajzi zónára van felosztva: Erdély, Bánság (Bánát), Körösvidék, Máramaris, Bukovina, Moldova, Dobrudzsa, Nagy-Havasalföld és Olténia, amelyek maguk is 41 megyére vannak felosztva, a fővárosa pedig Bukarest.

Románia népessége összesen 21,7 millió, különböző etnikumú lakosságból áll: románok 90,2%, magayrok 6,6 %, romák 2,4%, ukránok 0,3 %, németek 0,28%.

Gazdaságilag országunk magas mezőgazdasági és turisztikai potenciállal rendelkezik, lakossága tisztelettudó, vendégszerető és kifejezetten toleráns.

Románia éghajlata mérsékelten kontinentális, földrajzi fekvésének köszönhetően. AZ évi átlaghőmérséklete kis mértékben különbözik a szélességtől függően (3°C különbség az ország északi és déli városai között), viszont a magasság okozta hőmérséklet különbségek ennél jelentősebbek (5 – 10°C különbség a hegyvidék és az alföld átlaghőmérséklete között).

A román nép Krisztus u. 1. évezredben alakult, nagy területen, Görögországtól Lengyelországig, Svájctól a mai Ukrajnáig. Itt a trákok románosodásából alakult ki egy meglepően egységes népesség, úgy nyelvi szempontból (a vulgáris latint beszélve), mint kulturális szempontból is.

Ma a románok az egyetlen ivadékai a közép és kelet-európai román népnek, a nyelvük pedig, a francia, olasz és kasztíliai mellett az egyike a legfőbb latin eredetű nyelveknek.

A román nép (a romén a latin eredetű romanus kifejezésből származik) egy romanitás sziget a szláv és fin-ugor népek tengere között, egy olyan területen, amely több mint egy évezred óta Európa jól ismert vándorlói által van átszelve.

Vallása keresztény ortodox (bizánci) még Krisztus után IV. századtól. A mai románok (daco romani néven is ismertek) a Középkortól és a mai, modern korig is három szomszédos, és mégis egyedül álló fejedelemségben éltek: Havasalföld, Moldova és Erdély

1859 után részben sikerül a románoknak a nemzeti egyesítés.

Románia, mint modern állam legfőképpen a Sigmaringenbeli (Baden-Wurtenberg) Hohenzolern családbeli I. Károly király, és az ő örököse, Ferdinánd műve.

Az Első Világháborút követő két évtized, amely a biztos gazdasági fejlődés és az igazi politikai és kulturális megnyilvánulás ideje, egyből megszűnt 1940-ben, amikor a Moszkvai, majd a Bécsi döntések alapján Románia elveszíti területének és lakosságának egyharmadát.

1945-ben, 4 év háború és 700.000 elvesztett élet után Románia részben visszaáll régi formájába, eltörölve a Bécsi döntés következményeit. A demokratikus hagyományok, amelyek majdnem egy évszázadig fennmaradtak (az összes benne rejlő tökéletlenségekkel együtt), egyből leromboltatnak a megszálló szovjet csapatok és a kommunista rendszerre való kényszeresítés által.

1960-1968-as években felötlő, a szovjet mintarendszer eltávolításához fűzött remények (1968-ban Románia az egyetlen olyan ország, amely ellenzi Csehszlovákia megtámadását az SZSZKSZ, NDK, Lengyelország és Magyarország által) gyorsan elsuhannak azáltal, hogy Nicolae Ceaușescu rendszere hamarosan átvált az egyik legzsarnokibb és legabszurdabb totalitárius rendszerbe. Ez a rendszer alól lett felszabadítva Románia az 1989.-es decemberi forradalom által.

Kapcsolat:

Cím: Str. Bodoni Sándor 3-5
Telefon 1:+40-365-401.127
Telefon 2:+40-365-401.125
E-mail: universitate@cantemir.ro

További információ >>

Kövess minket: